Daganat

A daganatos betegségeknél is ajánlott az életmód és étrend változtatás. Kérje személyre szabott ajánlatát az Életmód-Tanácsadónk-tól!


A Daganatos betegségek
Sajnálatos tény, hogy Magyarországon ma minden ötödik haláleset rosszindulatú daganat miatt következik be. Ebben rendkívül sok tényező: a környezetszennyezés, az egészségtelen táplálkozás, az élelmiszerekben lévő kémiai anyagok, a stressz, a testmozgás hiánya, egyes esetekben bizonyos öröklött hajlam játszik szerepet, és a fáradhatatlanul folyó kutatások ellenére jelenleg még nem állnak rendelkezésre olyan kezelési módok, amelyektől minden esetben gyógyulást remélhetnénk.

A gyógyítás lehetőségei függnek a daganat elhelyezkedésétől, szövettani természetétől, nagyságától, a beteg fizikai állapotától és attól, hogy a kezelés megkezdésekor van-e a szervezetben távoli áttét. Az orvos kezében igen sok eszköz van, amelyekkel teljes gyógyulást, vagy évekig tartó tünet- és panaszmentességet tud elérni. Ez alkalommal egy kevéssé ismert és éppen ezért sok tévhittel övezett módszerről, a sugárkezelésről lesz szó.

Az ionizáló sugárzást a századforduló óta próbálták a rákellenes küzdelemben alkalmazni. Eleinte röntgensugarat és rádiumot használtak, de a kezdetleges technikai lehetőségek miatt csak igen szűk területen (bőrdaganatok, méhdaganatok) tudták hasznosítani szerény eredményekkel. A mesterségesen előállítható izotópok felfedezését követően mód nyílt nagyobb energiájú, ugyanakkor veszélytelenebbül alkalmazható sugárzások előállítására, amelyeket megfelelően alkalmazva a legtöbb daganatféleséget egyre eredményesebben tudták kezelni. Az "izotóp" olyan atomot jelent, amely fizikai sajátosságai miatt folyamatos átalakuláson megy keresztül és közben valamilyen részecskét vagy meghatározott mennyiségű energiát bocsát ki.

Bizonyos energiák vagy részecskék az élő szervezetbe behatolva képesek annak sejtjeit elpusztítani. Ha ezek közül ki tudja választani a legalkalmasabbat és azt megfelelően irányítva a daganatba tudjuk juttatni, akkor elérjük, hogy a környező ép szövetek, szervek minimális károsításával a legeredményesebben pusztíthassuk el a kóros szövetburjánzást.


Teljes cikk>>

A daganatok kialakulása
Daganatképző sejtek bármely szöveti sejtből kialakulhatnak, ha mutagén (egy gén megváltozását okozó) hatásnak vannak kitéve, és valóban meg is történik a sejt DNS-ének mutációja.
Természetesen a genetikai anyag nem minden változása vezet valóban tumoros elfajuláshoz, csak ha a DNS olyan pontjain történik, amelyeknek a sejtosztódás lezajlásában, szabályzásában döntő szerepe van. Rendszerint több tényező és több, a genetikai anyagban bekövetkező változás szükséges a daganatok kialakulásához.
A tumorkeletkezés leggyakoribb oka az emberi génállományban található, a növekedést szabályozó génekkel rokon, úgynevezett proto-onkogének aktiválódása. Ez vezet a szövetregeneráció során rendellenes utódsejt képzéséhez, a sejtcsoport elfajulásához.
Szervezetünkben nap mint nap - egyes adatok szerint napi mintegy ezer alkalommal - keletkezhetnek rendellenes sejtek, mégis nagyon ritka, hogy ezekből betegség fejlődik, mivel az immunrendszer sejtjei - a limfociták, NK- sejtek, stb. - ezeket normálisan képesek felismerni és elpusztítani. Néha a sejteknek sikerül kibújnia a szervezet ellenőrzőrendszerének felügyelete alól. Erre nagyobb az esély, ha az immunrendszer valamiért eleve gyengébb hatásfokkal működik. Ismert tény, hogy egyes betegségek (pl. AIDS) vagy immunszupresszív gyógyszerek szedése gyengítik az immunrendszert.

A rák számokban

A 2003-as Nemzetközi Rákjelentés adatai szerint az ezredfordulón az összes halálozás 12%-a következett be rákos megbetegedés miatt, azaz 6,2 millióan haltak meg, és 5,3 millió férfi és 4,7 millió nő betegedett meg valamilyen rákban. A tendencia még mindig növekvőben van. Felvilágosítással és idejében végzett szűrővizsgálatokkal az esetek egyharmadát lehetne megelőzni, egyharmadát gyógyítani, a betegek fennmaradó egyharmadát pedig megfelelő életminőség-javító kezelésben részesíteni.

A leggyakoribb rákfajták kétségtelenül a dohányzáshoz köthető légzőszervi rákok. A leggyakoribb a tüdőrák évi 1,2 millió újonnan regisztrált megbetegedéssel. Ezt követi a mellrák, több mint egymillió esettel. A kolorektális rákok 940 ezer, a gyomorrákok 870 ezer új megbetegedést hoztak évente. A gyomorrák a helytelen táplálkozással van összefüggésben, és inkább a fejlődő országokra jellemző, az esetek száma azonban örvendetesen csökken. Európa központi részén a gyomorrák okozta halálozás egy emberöltő alatt 60%-kal esett vissza. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a sózott, füstölt áru helyett friss és mélyhűtött húsokat, halat fogyaszthatunk. Örvendetesen nőtt a gyümölcs és zöldségfogyasztás.
A sort a máj, a méhnyak- a gégerákkal lehet folytatni, majd a hólyagrák és a Non-Hodgkin limfóma, a leukémiás, prosztata- és hererákos megbetegedések következnek. Évi 200 ezer és annál kevesebb megbetegedés írható - sorrendben - a hasnyálmirigy, petefészek, vese, méh-, idegrendszeri rákok számlájára. Ezeket követi a melanoma, a pajzsmirigy- a gégerák és a Hodgkin-kór.
A rák okozta halálozásban némileg eltér a sorrend. Itt is a tüdőrák vezet, de a gyomorrák a második, amit a májrák követ.
A szerteágazó kutatásoknak hála az egyik leggyakoribb tumoros megbetegedés, a mellrák gyógyításában jelentős eredményeket értek el. Az ötéves túlélés a fejlődő országokban is 75 % fölött van.

Magyarországon a rákstatisztikák tendenciái nagyrészt megfelelnek a nemzetközi folyamatoknak, azzal a szomorú kiegészítéssel, hogy a szív- és érrendszeri halálozás után a második helyen állnak a rákos megbetegedések, és európai felmérések tanúsága szerint a férfiak tekintetében első, a nők esetében a második helyen állunk a rák okozta halálozásban. Némileg reménykeltővé teszi a képet, hogy napjainkra a legtöbb rák esetében megállt a meredek növekedés. A férfiakkal ellentétben még mindig nő azonban a nők tüdőrákjának előfordulása. Egyértelmű, hogy ez a lányok és asszonyok emelkedőben lévő dohányzása tragikus következményeként értékelendő.

Teljes cikk>>

A vérátömlesztés nem növeli a rák előfordulásának kockázatát
Nem jelent egészségügyi kockázatot, ha még nem diagnosztizált rákos betegtől kapunk vért - állítják széles körben elvégzett vizsgálatsorozatuk eredményeire alapozva a stockholmi Karolinska Intézet kutatói.
Dr. Gustaf Edgren és munkacsoportja svédországi és dániai egészségügyi adatbázisok információit felhasználva több mint harminc évet átívelő időszakban vizsgálta a vérátömlesztéssel átadható rák kockázatát. A kutatók elsősorban azokra a donorokra összpontosították felmérésüket, akiknél a véradáskor még nem volt diagnosztizálható a rosszindulatú megbetegedés, de a későbbi kivizsgálások során kiderült, hogy a transzfúziókor már hordozták a kórképet. Az ezektől az alanyoktól teljes vért (plazma és alakos elemek) kapó - akkor daganatmentes - páciensek sorsát, állapotát és szervezetükben a tumorok esetleges későbbi előfordulását az orvosok több éven keresztül nyomon követték, hogy rávilágíthassanak a lehetséges veszélyekre.

Teljes cikk>>

Téma:Betegségek


A daganatos betegségekről beszélgetés a fórumon

Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy betegségükkel minden esetben forduljanak orvoshoz, és tartsák be az előírt gyógyszeres, és terápiás kezeléseket!
 A Kristályakadémia.hu oldalain ismertetett természetes gyógyítási rendszerek az orvos által előírt gyógyszeres és terápiás kezelések mellett, azok kiegészítéseként alkalmazhatók!

| Kristálytanfolyam | Reiki Tanfolyam | Tantra jóga tanfolyam |

| Pszichosebészet tanfolyam | Regresszió tanfolyam | Virágenergetika tanfolyam |