Mit vegyünk be: a lejáratási kampányt vagy ezt a természetes édesítõt?

Eredete
Ez a növény Paraguayban őshonos, ahol a helyi guarani indiánok használják többszáz éve teaédesítésre, étvágycsillapításra, bőrbetegségek (dermatitis, eczema, seborrhoea) ellen, vágási sebek esetén is, mert gyorsan hat, különösebb forradás jele nélkül. A Stevia Rebaudiana Bertoni leveleiből készített kivonatok becslések szerint többszázszor édesebbek a cukornál. Az édes ízt fõleg a növény leveleinek akár 13 %-át is kitevõ stevioside adja, ami egy szénhidrát alapú glycoside, fehér por alakban is kivonható, amit először 1931-ben francia tudosóknak sikerült elérni. Továbbá a növény steviolbioside (nyom), rebaudioside A (2-4%), B (nyom), C (1-2%), D (nyom), E (nyom) és dulcoside A (0.4-0.7%) tartalma is további édesítő kémiai járulékanyagok.

Hol termesztik?
Próbaültetvényes kísérleteket végeztek Spanyolországban, Kanadában, Ausztráliában, de számos más országban is, például 1998 óta még a Cseh Köztársaságban is A. Nepovím, H. Drahošová, P. Valícek, T. Vanek kutatók vezetésével. Paragayban, Brazíliában, Mexikóban és Ázsia jelentős részén (pl Japán, Kína, Dél-Korea, Malaysia, Thaiföld) már nagyon rég óta termesztik és használják. Paragayban több mint száz éve, Japánban 33 éve, Kínában 18 éve fogyasztják. Eddig egyetlen egy mellékhatásos esetet sem regisztráltak sehol, semelyik kontinensen. A Shanghai Star tavaly (2002) március végi kiadása idézi Shanghai város Egészségügyi Felügyelő Intézetének igazgatóját, aki szerint "az utóbbi 17 évben egyetlen dokumentált eset sem fordult elõ a stevia édesítőszer betegségkeltő hatásaira".

Akkor miért korlátozzák?
Jó kérdés. Válaszul álljon itt ez az oldal. Ha végigolvassa az egészet, akkor fokról fokra megvilágosodnak az okok.