meditáció

Mielőtt hozzákezdenétek a meditációs gyakorlatokhoz, a jobb megértés érdekében érdemes néhány alapfogalmat tisztázni, hiszen a gondolati tevékenységünket, és az agy figyelmi állapotainak változásait osztályozhatjuk.

Tompult, figyelem nélküli állapot

Ez az állapot akkor jelentkezik, amikor a tudat ellenőrző funkciója egyáltalán nem működik, például amikor fáradtan meredünk magunk elé. Álomtalan alvásban és eszméletvesztés során is ez az állapot jellemző.

Szétszórt figyelem

Ebben az állapotban az események képanyaga és a különféle benyomások zsúfoltan, mindenféle határozott cél és összefüggés nélkül jelennek meg. Ez a szint meglehetősen általános jelenség, a figyelem leggyakoribb állapota.

Ha nem figyelünk aktívan semmire, ez az idegrendszeri állapot uralkodik, mert nem igényel akarati erőfeszítést. Ebben az állapotban a jelenségek pillanatszerűen villannak fel, hogy a következő pillanatban átadják helyüket más benyomásoknak. Ez uralkodik például, ha utasként egyszerűen csak szemlélődünk az autó ablakából: körülöttünk fák, házak, autók és tájak váltakoznak – egyik kép a másik után ragadja meg figyelmünket, anélkül, hogy bármelyik is különösebben érdekelne, vagy hosszabb időre lekötne. Egy indiai hasonlat a figyelmet a víztükörhöz, a környezet észlelését pedig a rajta tükröződő hold képéhez hasonlítja. Ebben az állapotban a figyelem víztükörre hullámzik, és a hold képe ezernyi darabra széttöre­dezve vibrál előttünk. Ugyanez játszódik le például, ha zsúfolt tömegben sétálunk: számtalan arcot látunk, de egyiket sem jegyezzük meg. Biztosan te is megfigyelted már, hogy milyen könnyű a tömegben elveszni, és milyen nehéz az egyes embert észrevenni. Ezt használják ki a nagyobb csapatokba verődő állatok is, például a halak vagy a sza­vannákon élő antilopok, hogy biztonságban legyenek a ragadozóktól. A ragadozók figyelmét ugyanis megosztja a forgatag, nehezebben tudnak egyetlen állatra összpontosítani, ami a sikeres vadászat alapja.

Irányított figyelem

A szétszórtság megmarad, de időről időre mégis vala­milyen határozott cél irányítja figyelmünket. Például, ha le szeretnénk parkolni, rögtön feltűnnek az út szélén álló autók között a folytonossági hiányok, de még a mellékutcákban is kiszúrjuk a különböző lehetőségeket.

Összpontosított figyelem

Ebben az állapotban a figyelem már huzamosan egyetlen képre, vagy gondolatra összpontosul. Például, ha a parkolás közben kinéztük a helyünket és megkezdjük a manővert, akkor az érzékszerveink által közvetített egyéb képek rögtön gátlás alá kerülnek, és csak azt észleljük, ami a beállással összefüggésben számunkra fontos. Ez a figyelmi állapot jellemezheti a nagy pontosságot igénylő fizikai munkát, például amikor cérnát fűzünk egy tűbe – ilyenkor legalább egy rövid időre ez az állapot szükséges, különben percekig bökdöshetnénk a cérnaszálat mindenfelé. Ez történik céllövéskor is, amikor az irányzék és a cél egybeesésének pillanatában húzzuk el a ravaszt.

Nagy pontosságot igénylő műszaki rajzok készítésekor, harcművészetek gyakorlása során, vagy figyelmes olvasáskor is elérhetjük ezt a figyelmi állapotot. Ahhoz, hogy valaki tökéletes alkotómunkára legyen képes, ez az állapot szükséges. Az összpontosított figyelem ritkán jön létre magától, eléréséhez komoly erőfeszítés szükséges, de még nagyobb a fenntartásához. A figyelemnek ez a magas szintje már a meditációra, vagy a meditatív állapothoz közeli szintre jellemző.

Állandósult figyelemösszpontosítás

Nagyon ritka figyelmi állapot. Koncentrált fizikai vagy szellemi munkavégzés, például tanulás, magas szintű sakkjáték során előfordul, hogy akár hosszabb ideig is megfeledkezünk a külvilágról, olyannyira az anyagba vagy a játékba mélyedünk. A megtanulandó anyagot ebben az állapotban képes az ember a lehető legjobban megérteni és megjegyezni.

Magas szintű művészi előadások során is találkozhatunk ezzel az állapottal, ez jellemzi például egy zenemű, egy harcművészeti forma­gyakorlat vagy egy színdarab teljes átéléssel történő előadását is. Ekkor már nemcsak pillanatokra, hanem hosszú percekre elfeledkezünk minden másról, figyelmünket egyetlen tevékenység köti le.

Platón egyik híres történetében Alkibiádész említi, ami vele és Szókratésszel esett meg egy háborúban: Egyik éjjel Alkibiádész arra lett figyelmes, hogy Szókratész fegyverére támaszkodva magányosan, félrevonulva áll. Bár szeme nyitva volt, mégis, gondolataiba mélyedve úgy viselkedett, mintha nem lenne öntudatánál. Még Alkibiádész szólongatásaira sem válaszolt, mert valószínűleg nem is hallotta.

Ez a történet az állandósult figyelemösszpontosítás állapotában időző ember tökéletes leírása.

Koncentráció

A koncentráció figyelmünk tartós összpontosítása, elmélyült és folyamatosan mélyülő összpontosítás egy adott dologra, legyen az fizikai jelenség vagy akár szellemi tartalom. Emellett minden koncentrációs gyakorlat egyik célja a saját emlékeinktől, gondolattársításainktól és érzelmeinktől való átmeneti megszabadulás. A koncentráció nem azonos a meditációval, de igen hatékonyan alkalmazható a meditáció kiegészítő és előgyakorlataként. A koncentráció, mint bármely más szellemi-lelki teljesítmény, csak folyamatos gyakorlással fejleszthető.

Hozzászólások